Van a lakásunk közvetlen közelében egy kis erdei ösvény. Szeretem, mert az ablakaink zöme erre néz, csodás a madárvilága, ott élnek a "mókusaink és a rókáink". Azért is szeretem, mert az ösvényen keresztül hamarabb el lehet jutni a felettünk lévő utcába. Viszont olyan gyakran mégsem mentem rajta keresztül, csak ha siettem, mert borzasztóan szemetes volt. Az, hogy ennyire piszkos, az egész családunkat nagyon zavarta. A lányok mindig azon gondolkodtak, hogyan tudnánk kitakarítani, de megállapítottuk, hogy ahhoz mi kevesek vagyunk.
Ma az ösvényen keresztül jöttem haza és nem hittem a szememnek, a lépcsők le lettek söpörve és az egész tiszta. Nekem azt hiszem ez elég volt a mai boldogsághoz. :)