Reggel, mikor hazaértem az éjszakai műszakból, ragyogott a nap és extrém hangosan csicseregtek a madarak. (Az a jó, hogy ahol most lakunk, semmi utcai zaj nincsen. Néha néha célirányosan jön erre egy autó, de amolyan faluvégi hangulat van itt a szó legjobb értelmében.)

Alvás helyett leginkább egy nagy sétához lett volna kedvem. Azért mégis a pihenés mellett döntöttem, mert akkor már több, mint 24 órája talpon voltam és nem szerencsés, ha két végén égetem a gyertyát.

Készítettem magamnak egy jó adag porridge-ot, meghintettem kókuszvirág cukorral, kicsavartam egy jó nagy narancsot és szép kényelmesen elfogyasztottam. Zuhanyzás után pedig gyorsan az ágy felé vettem az irányt, de előtte jól kitártam az ablakot, hogy érezzem a tavaszi levegő illatát és ringassanak álomba énekükkel a napsütésnek örvendő, harsogó madarak. :)

Tavaly, amikor lett egy kis területünk a St.Leonards-i közösségi kertben, nem gondoltam volna, hogy ennyi örömet fog adni nekünk a kertben való munkálkodás. 

Ma délelőtt is kimentünk, folyamatosan dolgoztunk és az ott eltöltött több, mint három óra észrevétlenül elrohant. (Ha nem lett volna más dolgunk délután, biztosan maradtunk volna még tovább.) 

És ami igazán nagy boldogsággal tölt el, hogy a lányok mennyire szeretnek ott lenni és csinálni mindenfélét. Kertszomszédaink is csodájukra járnak, mert nem jellemző, hogy gyerekek ilyen élvezettel kertészkedjenek. Szívesen gazolnak, ültetnek, rendezkednek.

Kis területünk csodálatos helyen van, déli fekvésű, nagyon napos, persze szeles is, ha olyan az idő és a tengerre néz. 

Amikor ott vagyunk, tevékenyen vagyunk és még az idő is olyan gyönyörű, mint ma volt, szélcsendes, meleg, napos, az felér egy boldogság bombával.

Itt pedig egy vicces kép, jácint bújik ki a petrezselyem közül. Annyi a történet, hogy egy nagy cserépbe ültettem tavaly jácint hagymákat, amik aztán elfelejtettek kibújni, mikor ott lett volna az idejük, így meg is felejtkeztem róluk. Ősszel aztán gondoltam, ne álljon ott üresen az a cserép földdel, szórtak bele petrezselyem magokat, amik a télen szépen meg is nőttek, majd most, 1-2 hete láttam, hogy "más is lakik a cserépben". :) Vajon jácint illatú petrezselyem lesz vagy petrezselyem illatú jácint? ;)

Ez aztán egy igazán boldog születésnap! :) Hálás vagyok a családomért, hogy őket rendelték onnan föntről körém. Reggel gitárszóra ébredni (J.megtanulta játszani a Happy birthday-t), ünnepi reggelivel indulni el a napnak, csodálatos rajzokat, beváltható kuponokat kapni a lányoktól (10 alkalmas mosogatás, teregetés, porszívózás, rendrakás, főzés, cipekedés, stb kupon), kedvenc kreatív magazinomat, mindenféle szépséget.

Hálás vagyok az életemért és mindenért. 

Amikor jártomban-keltemben ezeket a gyönyörűségeket látom egyre több helyen, olyan jó kedvre derülök. Csak ennyi kell? :)

J. és a hinduizmus: ebben a terminusban hittanból a hinduizmusról tanulnak és nagyon felkeltette az érdeklődését. A tanárnő nagyon sok érdekeset mesélt nekik erről a vallásról, személyes tapasztalatait is megosztotta és ez J.nak nagyon tetszik. Az egyik választható házi feladatuk is ehhez köthető, így J. készített egy mini hindu szentélyt, aztán most azon ügyködik, hogy a szobályukban is kialakít egyet.

Nincs más iskolával sok tapasztalatom, de nagyon szeretem az iskolájukban, hogy nagyon kitárja előttük a világot és nem csak a vallásokat illetően. Mindent olyan érthetően és kézzelfoghatóan tanítanak nekik (legyen az művészet vagy tudomány, vallás, bármi), hogy minden csodálatom a pedagógusoké.

Ez itt a házi feladatnak készülő szentély:

Az elmúlt időszakban nagyon "hűtlen" voltam a bloghoz, nem írtam, nem fényképeztem, nem csináltam semmit. Ez nem szép tőlem, pláne úgy, hogy a blog második születésnapjáról is megfeledkeztem. Igen, második éve, hogy összecsomagoltuk a kis batyunkat és léptünk egy nagyot, szerencsét próbálni. :)

Nem bántam meg azóta sem, hogy akkor, ott így döntöttünk. 

Hogy miért vagyok eltűnve? A válasz nagyon prózai, fáradt vagyok. Egyszerűen kicsit sűrűnek érzem mostanában a napokat, a tennivalókat, a legtöbbször eszembe sem jut leülni és írni. Vagy lehet, hogy amikor elkezdtem írni ezt a blogot, amikor ide jöttünk, akkor volt lelassulva az életem, amit egyáltalán nem bántam, nagyon szerettem. Azóta L. is iskolás lett, a lányoknak is egyre több elfoglaltságuk van, én is elkezdtem dolgozni, tanulni és valahogy erre már csak ritkán marad időm. 

Mindenesetre nem szeretném hibernálni a blogot, mert fenntartanám magamnak azt a lehetőséget, hogy amikor olyanom van, akkor írhassak vagy posztolhassak pár képet.

Elnézést kérek tőletek, akik olvassátok, tudom, hogy vagytok néhányan és szoktátok is jelezni, hogy várjátok a posztokat, időnként majd fel-felbukkanok. :)

Addig is egy vidám outfit, amit J.rajzolt nemrég. Tetszenek a színei, az összeállítás és a kiegészítők is. :)

Nemrég Londonban jártunk és ahogy a belvárosban sétálgattunk, egy furiságra lettünk figyelmesek. Új divat hódít ázsiai körökben: fiatal párok esküvői képeiket ide jönnek elkészíttetni, azaz elő-esküvőt tartani. Azóta már utána is néztem és tényleg így van, sokan csakis a fotózás miatt utaznak ide 2-3 napra, majd a ceremóniát már otthon tartják meg. Elég nagy üzlet ez. Mindenesetre először meglepődtem, hogy elsétált előttünk egy teljes díszben felöltözött pár, majd követte pillanatokon belül egy másik, aztán a többiek. Nem értettem, hiszen nincs is esküvői szezon, de aztán gyorsan leesett, hogy ez lehet az oka: Londonban menőség az mennyegzői képeken pózolni. :)

Ilyenek vagyunk mi lányok 2017. januárjának elején. :)

Pénteken este egy utcai karácsonyi éneklésen (Christmas Carol service) voltunk. Egy közeli idősek otthona rendezte. Az épület előtt az utcán látták vendégül az alkalomra érkezőket, voltak karácsonyi sütik, szendvics, forralt bor és tea, valamint gyönyörű karácsonyi énekek, amiket egy opera énekes énekelt elő és zongorán kísérte egy művész társa. Nagyon hangulatos volt, jó volt ott lenni és klassz látni, hogy ennek az intézménynek van ilyen közösségi eseményekre kapacitása.

Nagy boldogság bomba egy igazi, nagyon régi könyvesboltban járni. A könyvesboltok és az írószer üzletek amúgy is nagy kedvenceim, de ez, ez a mai.... :) 

Alfristonban található egy régi házban. Már az üzlet előtti kapubejáratnál is csupa érdekesség van. Mérőszalag, könyvespolcok régi könyvekkel, az üzlet két szintes, telis-tele régi és új könyvekkel. Csodás kis szobák az emeleten, "könyvszag" mindenütt a levegőben és legszívesebben jó alaposan bevásárolnék ott mindenféléből. :) 

Elképesztően jó lehet, ha van valakinek egy ilyen üzlete. De nekünk is jó, ha van egy ilyen könyvesbolt, ahova betérhetünk feltöltekezni, ha épp arra utazunk. :)