Iskola fronton egy kicsit fura helyzet alakult ki. A túlbuzgóságunk miatt bosszankodunk most rendesen. December elején beadta T. a három, lakáshoz legközelebb lévő iskolába, azaz az önkormányzathoz a jelentkezést. Azért ilyen korán, mikor még itt sem volt az egész család, mert gondoltuk, ennek az ügyintézése nem fog egyik napról a másikra menni. A papírok beadásától számítva egy hét múlva már jött is a levél, hogy J.-t felvették az általunk második helyen megjelölt iskolába, a téli szünet után, január 5-én kezdhet. Nagyon örültünk, hogy ilyen gyorsan reagáltak és helyet is biztosítottak. L.-t egyelőre csak várakozó státuszba sorolták.
Igen ám, de J. nem tudott január 5-én kezdeni, mert mi január 8-án utaztunk ide. Ezt T. jelezte az iskola felé, kérte, hogy kezdhessen egy héttel később. Erre nem volt lehetőség, sőt visszatették várólistára, hiszen szabálytalan volt, hogy úgy jelentkeztünk, hogy a gyerek még nem is volt az országban, esetlegesen mások elől vesszük el így a helyet.
Közben L.-t is felvették egy előkészítő osztályba, de őt egy olyan iskolába, amit meg sem jelöltünk, mert messze van. Akkor még azt gondoltuk, hogy J. ha mehet majd abba a suliba, ahol várólistán van, akkor bonyolult lenne a két gyereket egymástól ilyen távolra hordani nap, mint nap, ezért ezt a helyet nem vettük igénybe.
Megérkeztünk január 8-án, másnap T. már hívta az önkormányzatot és az iskolát, hogy itt vagyunk. Annyit tudtak mondani, hogy várjunk türelmesen, majd értesítenek, ha lesz hely, várólistán vannak, nem tudni, mikor lesz üresedés. Levélben értesítenek.
Azóta vártunk, vártunk, bementünk a három megjelölt iskola mindegyikébe, mindenhol csak annyi információt tudtak adni, hogy továbbra is várni kell, nem tudnak konkrét időpontot mondani, hogy mikor kerülnek sorra a lányok. J.-nak egy hajszálnyit bíztatóbb a helyzete, mert az ő korcsoportjában már nagyobb létszámú osztályok vannak, mint a preschool-ban, L. előtt mindenhol hosszú-hosszú várólista van. Ha pl. elköltözik egy család egy másik városba vagy másik országba, illetve városon belül, akkor lehet üresedés. Hogy hányadikak a lányok a listán, sehol sem mondták meg. Ez azért eléggé lehangolt engem. Nem értem, hogy ez hogy is van, vannak gyerekek, akik szeretnének iskolába járni, iskolaköteles korúak, de adott esetben hónapokig nem mehetnek, mert annyira nincs hely? Ezt még egy négy éves gyereknél el is fogadom, de olyanok esetében, akik már iskolába jártak?!
Kicsit úgy érzem, két szék közül a pad alá estünk, szerettük volna időben elkezdeni ennek az intézését, hogy ennyivel könnyebb legyen, ha már itt vagyunk és most olyan, mintha sokkal bonyolultabb lenne.
Szerencsére jól elfoglaljuk magunkat, nem unatkoznak a lányok, nem is mondogatják, hogy mikor mehetnek már iskolába (azt hiszem, ez T.-t és engem nyomaszt igazán, őket a legkevésbé), de azért biztosan jót tenne nekik, ha záros határidőn belül bekerülhetnének egy közösségbe.