Az elmult idoszak nekem nagyon zsufolt volt. Faradt voltam, nem volt energiam leulni es irni, kepeket feltolteni, azaz nagyon nem is volt mit feltolteni, mert nem is fenykepeztem. Egy kicsit atszervezodtek a napjaim, elkezdtem dolgozni is, hol nappal, hol ejjel, ezt a fajta munkaido-beosztast meg szoknom kell, osszesurusodtek a tennivalok, mert a lanyoknak is mindig volt valami rendezveny vagy fellepes az iskolaban, a nyelviskolaban is eljott a vizsga ideje, a hospice-ban is jol jott a segitseg az unnepi idoszakban. Igy aztan a blog a legeslegutolso helyre kerult. No meg nem is ereztem, hogy most lenne valami erdekes, amit le tudnek irni, ami erdekelhet barkit is. Aztan ma delutan "bekukkantottam ide" es lattam, hogy Ti azert kerestetek, neztetek az oldalt...
...es akkor ugy ereztem, illene bejelentkezni, eletjelet adni. Szoval jol vagyunk, minden rendben, szep csendesen telnek az evvegi napjaink. Volt egy csodalatos, meghato karacsonyi unnepseg az iskolaban, nagy elmeny volt a sok-sok iskolast lelkesen, vidaman enekelve latni. Minden karacsonyi enek olyan lenduletes, oromteli volt, nagyon tetszett. Az meg plane szivmelengeto volt, amikor L.-ek eloadasa kovetkezett es azt lattam, hogy minden eneket hogy tud, pedig nem is olyan reg jott at ebbe az iskolaba.
Ez volt az elso karacsonyunk itt, most kostoltunk bele az itteni szokasokba. Pl. nagyon kedves hagyomany, hogy mindenki mindenkinek kepeslappal kivan boldog unnepet. Munkahelyen, iskolaban, ismerosok, baratok kozott. A lakasok a kepeslapokkal vannak kidekoralva, mindenki nagyon buszke ra, hogy mennyit kapott. A lanyok is rengeteget irtak es kaptak is. Most csodalhattuk meg eloszor, hogy milyen oriasi keszulodes elozi meg ezt az unnepet, december elejen mar mindenki feldisziti a karacsonyfat, unnepi pompaba oltoznek a csaladi hazak es a kertjeik.
Nalunk, magyaroknal amennyire fo etel karacsonykor a hal, itt ugyanolyan vagy meg inkabb hangsulyos a pulyka. No meg a kelbimbo. A karacsonyi puyka melle mindenki, de tenyleg mindenki eszik kelbimbot. Hogy miert szeretik ennyire, szamomra meg nem vilagos. Ami nalunk a bejgli, az itt a mince pie es a Christmas pudding.
Kivancsi vagyok, hogy azalatt az ido alatt, amit itt toltunk, milyen szokasokat szeretnek majd meg a lanyok, melyeket erzik majd sajatjuknak es mely otthoni szokasokhoz ragaszkodnak majd.
